
"Vigyél magaddal, bármerre vet a sors
Bárhová lépsz, melletted akarok
Lenni, végig a Poklon, a Mennyen át
Vigyél magaddal, s többé nem fog kínozni
Az, amit magunk mögött mertünk hagyni
Hogy ne érhessen el többé magány
Vigyél magaddal, többé ne hagyj itt
Mert nélküled minden percem kín
Szavaid szomjazom, mint a levegőt
Vigyél magaddal, hogy végre értelmet
Találjak e sivár, megszürkült életben
Végleg elfeledve 17 fájó esztendőt
Vigyél magaddal, veled akarok menni
Az őrület mélységét veled felfedezni
S többé nem félni attól, amik vagyunk
Vigyél magaddal, halál-álom utadon
Elveszni veled a világ elől, szabadon
Nem érdekel élünk, avagy halunk
Vigyél magaddal a világ végére
Üljünk ki a lapos Földnek szélére
Mondd újra: ˝Gyere velem˝
˝Vigyél magaddal˝ ennyi a válaszom
S ha úgy döntesz, megfogod karom
Veled tartok, bárhová vezetsz"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése